![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
| foto: Németh Csaba | foto: Németh Csaba |
Az e tájékra induló sokféle élmény befogadására készítse föl magát. Itt fut a déli határfolyó, a Dráva, amely sebes vizével folytonosan építi s egyben rombolja is önmagát. Emitt kavicszátonyokat alakít ki, ott a medrét igazítja, nemcsak a sodrása, de még a helye is kiismerhetetlen. A kavicszátonyokon érdekes és értékes fajok fordulnak elő, évről évre fészket rak a kis lile, s a kutatók olyan tegzest is felfedeztek, amely a világon egyedül a Drávában található.
Gyékényes környéke 1996-ban lett része a Duna-Dráva Nemzeti Parknak. A látogató olyan szemgyönyörködtető részeket fedezhet fel magának, mint a Lankóci erdő, amelyet a keményfás ligeterdők szép állománya alkot. A helybélieknek megszokott látvány az olyan botanikai ritkaság mint a kockás liliom, a borostás sás, a lápi csalán, a tavaszi és nyári tőzike vagy a nyugati csillagvirág. A háborítatlan környezetben szívesen rak fészket a ember által lakott helyeket amúgy kerülő fekete gólya. A vidék nemcsak védett növényekben gazdag, hanem vadban is, éppen ezért előszeretettel keresik fel a vadászok.
Gyékényes környékén több mint 340 hektár felületű, jó vízminőségű bányató található. Már a XX. század húszas és a harmincas éveitől rendszeres a településen a kavicsbányászat, melynek nyomán az említett tavak kialakultak. A gyékényesiek az évek során olyan üdülőövezetet hoztak létre, amelynek az ország legtávolabbi pontjairól is a csodájára járnak. A horgászok között például legendák keringenek a nagy fogásokról, eszerint kapitális példányok is gyakran horogra akadnak. Minden vállalkozó szellemű horgászengedéllyel rendelkező szerencsét próbálhat, nekik ugyanis a napijegyet ajánlanak a helyszínen.
Gyékényes község honlapja



